20/365 - Gondoskodni
2026. szept. 17. 18:38,
Nincsenek hozzászólások
Szeretek adni. Ez nem változott.
Csak mostanában egyre rájövök arra, van, amikor adok, de nem értik. Vagy egyszerűen egészen másra van szükségük, mint amit én olyan nagyon szeretnék adni-átadni.
És talán nekem ezt nehezebb megtanulni, mint magát a segítséget. Hogy nem kell kitalálni a másik helyett semmit. Nem kell előre megoldani. Nem kell jobban tudni, mitől lenne neki jobb. Lehet hagyni, hogy az ő dolga, az ő élete, az ő útja tényleg az övé legyen. És közben ott van ennek a másik oldala is. Ha olyan természetes észrevenni, mire lehet szüksége másnak, vajon magamnál is észreveszem ugyanezt? (Most hallgattam Bakos Attila egyik előadását, ahol a Magam – Magom – Önvalóm gondolatát nagyon szépen kifejti.)
És ehhez egy idézet Müller Pétertől.
„A másikkal 'jót tenni' csak akkor lehet, ha azt észre sem vesszük. A valódi 'jótett' nem is lehet más, mint hogy a másik embert önmagához visszavezetjük; saját erejére, sorsmegoldó hatalmára ráébresztjük – hogy képes legyen önmagát szeretni. Márpedig ha ezt magunkkal nem tudtuk megtenni, másokkal sem fog sikerülni.”