16/365 - Csend
2026. szept. 11. 19:48,
Nincsenek hozzászólások
Sokáig azt hittem, a csend egyszerűen a hangok hiánya. Ma már inkább úgy érzem, nem attól lesz csend, hogy körülöttem elhallgat minden, hanem attól, hogy bennem halkul el egy időre a folyamatos gondolkodás. Furcsa módon ezt gyerekként már megtapasztaltam – csak akkor még nem tudtam, mit kezdjek vele.
Gyerekként csendben maradni nem ment. Kivéve persze, ha csendre utasítottak…
Gyerekként csendben maradni nem ment. Kivéve persze, ha csendre utasítottak. Akkor muszáj volt. De attól még bent, a fejemben ment a duma rendesen. Kiskoromban volt jó pár olyan élményem is, amikor egyszer csak csend lett bennem. Emlékszem az érzésre, de nagyon nehéz leírni. Üresség volt, de közben mégsem. Nem valami fekete semmi, hanem inkább egy ragyogó valami, amit éreztem.És megijedtem tőle. Miért nincs semmi zaj? Szöveg? Gondolat? Hova tűnt?
Milyen érdekes, hogy felnőttként meg milyen jó lenne néha elővenni ugyanezt az élményt. Mert zajból közben lett bőven. Nemcsak abból, ami körülöttünk van, hanem abból is, amit magunkkal viszünk. Gondolatok, dallamok, emlékek, mondatok. Mások gondolatai. Helyzetek. Beszélgetések. Egy csomó impulzus, amit észrevétlenül összegyűjtünk. Aztán elkezdünk különböző technikákkal találkozni, amelyekkel valahogy próbálunk halkítani ezen.
Meditálunk. Figyeljük a testünket. Elmerülünk egy vezetett meditációban. Megnyugtat egy hang.
Énekelünk, mantrázunk.
Ismétlünk valamit egy érzés mellett (például ilyen az EFT, ami a napi tevékenységem része). De megtapasztaltam ezt csikungban, jógában, meridiántornában vagy akár a hideg vízben is. (olyan dolgokat sorolok, amikkel nekem is van saját tapasztalatom.)
És közben egyszer csak felmerül egy érdekes kérdés:
Ki az, aki mindezt figyeli?
Ki az, aki észreveszi, hogy gondolkodom?
Ki az, aki észreveszi, hogy egy dallam újra és újra megszólal bennem? Mert a dallam ilyenkor hol van? A fülemben? A fejemben? Dallambecsípődés. Ismerős, nem?
És a szeretet?A szívemben van? A testemben? Hol érzem? És ki az az „én”, aki mindezt felismeri? Aki néha belső hangként megszólal, figyelmeztet, vagy egyszerűen csak észreveszi, hogy valami történik bennem?Van egy nagyon egyszerű gyakorlat, ami nem feltétlenül visz egyből a csendbe, de a jelenbe hozhat.
A gyakorlat: Nézz körül, és keress:
5 dolgot, amit látsz. 4 dolgot, amit érzel vagy meg tudsz érinteni. 3 hangot, amit hallasz. 2 illatot, amit érzel. 1 ízt, amit meg tudsz figyelni. (Ez az úgynevezett 5–4–3–2–1 grounding gyakorlat. Az érzékszerveinkre irányítja a figyelmet, és ezzel segít visszakapcsolódni a jelen pillanathoz.)
Az egyik ilyen csendben létem ezeket a sorokat hozta:
Halkan vagyok, halkulok, talán zaj nélkül maradok.
Meghallom a lényemet, s felragyog az életem.