Ugrás a fő tartalomhoz
hellertimea
  • Kezdőlap
  • Szolgáltatások
  • Bemutatkozás
  • Kapcsolat
  • Blog

Legutóbbi bejegyzések

  • 28/365 - Sodródás
    2026. szept. 28.
  • 27/365 - Láthatatlan munka
    2026. szept. 27.
  • 26/365 - Jótanácsok
    2026. szept. 26.
  • 25/365 - Hideg
    2026. szept. 25.
  • 24/365 - Barátság
    2026. szept. 23.
  • 23/365 - Sértődés
    2026. szept. 22.
  • 22/365 - Fent
    2026. szept. 20.

Első írásom

Az életben sokszor keresünk valamit a felszín alatt, azt, ami valóban meghatározza a lényünket, amitől különlegesek vagyunk. Mindig is azokat a lehetőségeket kerestem (szakmai pályafutásom és a személyes utamon is), amelyek segítenek felfedezni, mi rejlik bennünk, és hogyan érhetjük el a legnagyobb potenciálunkat. Munkám során azt a célt tűztem ki magam elé, hogy segítsek másoknak is megtalálni a helyes irányt, a számukra legmegfelelőbb válaszokat.

9/365 - Kézfogás

2026. szept. 2. 16:30, Nincsenek hozzászólások

9/365 - Kézfogás

"A kézfogás egy kapocs a világgal, egy biztos pont, mely biztonságot ad! Ha van egy kéz, mi kezed elfogadja, általa erősnek érzed majd magad. És oly sok kéz van végleg eleresztve, – reménytelenül lóg a semmibe. Csak arra várnak, legyen ki felemelje, hogy valaki a szívéhez vigye!"
Aranyosi Ervin: Kéz-fogás
Megtörtént az, amitől féltem. És nem is volt szörnyű.
Volt már részem néhány rossz emlékű foghúzásban, most mégis más volt. Nem a beavatkozás miatt. Hanem azért, mert ezúttal mertem beszélni róla.

Elmondtam, hogy félek. Nem maradtam egyedül vele, és nem hagytam, hogy magával rántson. Kimondtam, hogy nehéz — és onnantól kezdve sokat segítettek abban, hogy rendben legyen.

Hagyni, hogy mások támogassanak: nehéz. Főleg annak, aki azzal a programmal született, hogy minden helyzetben másokért van, és mindig ő az, aki ad.
Pedig nagy ajándék néha letenni ezt a szerepet. Hagyni, hogy mások is ott legyenek nekünk.
A fogorvosnál felkészült, figyelmes emberek vettek körül. A foghúzás előtt megkértem az asszisztenst, hogy fogja a kezem. Segített. Utána a párom ölelt át, aki elkísért és kint várt. És sokan voltak velem gondolatban a szeretteim közül.
Éreztem a ráfigyelést és az együttérzést, és ez jólesett.
Megengedtem magamnak, hogy megmutassam: esendő vagyok.


Nincsenek hozzászólások

Válasz