Ugrás a fő tartalomhoz
hellertimea
  • Kezdőlap
  • Szolgáltatások
  • Bemutatkozás
  • Kapcsolat
  • Blog

Legutóbbi bejegyzések

  • 7/365 - Betűk mentén – miért is szeretek olvasni?
    2026. aug. 28.
  • 6/365 - Kihez imádkoznak a te sejtjeid?
    2026. aug. 27.
  • 5/365 - Áldás
    2026. aug. 26.
  • 4/365 - Szokások, amik megtartanak
    2026. aug. 25.
  • 3/365 - Mi marad a mosolyból?
    2026. aug. 24.
  • 2/365 - A tudás átka
    2026. aug. 23.
  • 1/365 - Szivárvány Napló
    2026. aug. 22.

Első írásom

Az életben sokszor keresünk valamit a felszín alatt, azt, ami valóban meghatározza a lényünket, amitől különlegesek vagyunk. Mindig is azokat a lehetőségeket kerestem (szakmai pályafutásom és a személyes utamon is), amelyek segítenek felfedezni, mi rejlik bennünk, és hogyan érhetjük el a legnagyobb potenciálunkat. Munkám során azt a célt tűztem ki magam elé, hogy segítsek másoknak is megtalálni a helyes irányt, a számukra legmegfelelőbb válaszokat.

4/365 - Szokások, amik megtartanak

2026. aug. 25. 17:57, Nincsenek hozzászólások

4/365 - Szokások, amik megtartanak

Ma egy új szokásomról szeretnék nektek írni.

Nevezhetném rutinnak vagy akár rítusnak is, de maradjunk most a szokásnál.
Jó szokás.
Bár már itt érdemes megállni egy pillanatra: mitől jó valami, és mitől válik rosszá? Valószínűleg ez is nézőpont kérdése. Ami viszont biztos, hogy bizonyos szokások biztos pontokat adhatnak a mindennapjainkban.
És hogy nekem miért kellenek?
Mert keretek nélkül szétesem.
Nálam a szétesés nem feltétlenül valami látványos dolgot jelent. Sokkal inkább azt, hogy elveszek a külső impulzusokban. Másokra figyelek, teszek-veszek, dolgozom, intézek, alkalmazkodom, teljesítek, megfelelek. Mindig van valami, ami éppen fontosabbnak tűnik.
Aztán egyszer csak elfáradok.
És sokszor csak akkor veszem észre, hogy miközben minden másra figyeltem, magam valahogy kimaradtam a napból.
Ezért fontosak nekem a szokások.
Nem azért, mert szeretném minden percemet szabályok közé szorítani. Éppen ellenkezőleg. Azért kellenek a keretek, mert ezeken belül sokkal szabadabban tudok működni.
És azért is, mert ha valamin változtatni szeretnénk, ahhoz sokszor új rutinokra, új szokásokra van szükség.
Lehet, hogy nem is mi változunk meg egyik napról a másikra. Néha már az is rengeteget jelent, ha a hozzáállásunk vagy a nézőpontunk változik meg.
Mert egyáltalán nem mindegy, hogy ugyanarra az életre, ugyanarra a problémára vagy éppen saját magunkra a gödörből vagy a tetőről nézünk rá.


Egy régi ismerősöm mondogatta, hogy van turbó vakond és turbó sas üzemmód.😊
A turbó vakond ás. Megy előre, dolgozik, csinálja, ami előtte van. Látja a következő centimétert, és abban nagyon hatékony.
A turbó sas viszont felemelkedik. Onnan már látszik, merre vezet az út, hol vagyunk mi benne, és az is, hogy amit olyan hatalmas problémának láttunk odalent, mekkora valójában az egészhez képest.
Mindkettőre szükség van.
Csak nem mindegy, mikor melyikben vagyunk. És talán az sem, hogy észrevesszük-e, amikor ideje üzemmódot váltani.
Nekem ebben is segítenek a szokásaim: időnként megállítanak, és visszahoznak magamhoz.
Hogy ne csak tegyek-vegyek, dolgozzak, teljesítsek és haladjak.
Hanem néha fel is nézzek.
És megnézzem, merre tartok.
És, hogy mi az új napi tevékenységem olvasd el itt: https://vaniliatango.hu/a-lelekolvaso-naploja-2026-augusztus-22/

Nincsenek hozzászólások

Válasz